1. |
Pszicho
04:17
|
|||
/v.1/
Az engedékenyt vezeti
Az engedetlent rángatja a sors
Oly nehéz megfelelni, a rendben
Ami túl szép is, csak torz
Engem már nem becézget
Új csodákat már nem mutat
Nem vágyom hódítani rég
Nem keresek járatlan utat
Nem tartok többé ellen
Kapuim nagyra tárom
Hagyom, hogy az Idegen Értelem
Minden inget rám próbáljon
Mert én annyi minden lehetnék
A kedvedért
Úgy sem volt senki még aki,
Tetten ért
/ref./
Ezerszer hallott hangokból
Ezerszer látott képek
Színtelen olvadok bennetek
Gyönyörű gúnyám csalom magamra
Ha közétek lépek
Csalódni bennem nem lehet
/v.2/
Újra új formát öltök
Nem marad semmi sem szilárd
Nem marad rés kitöltetlenül
Nem marad ajtó ami kizár
Annyiszor megszülettem újra
Annyi tervem elvetélt
Mégis annyi minden lehetnék
A kedvedért
/ref./
Csalódni bennem nem lehet
Csalódni bennem nem
Gyönyörű gúnyám csalom magamra
A szívem bárki megkaphatja
Csalódni bennem nem lehet
Megtanultam minden szép szót
Megtanultam minden hangot
Mennyire tetszem így neked?
Csalódni bennem nem lehet
Csalódni bennem nem
Csalódni bennem nem lehet
Mennyire tetszem így neked?
Mennyire tetszem?
Mennyire tetszem így neked?
|
||||
2. |
Koszorúk II.
04:15
|
|||
Kalandra fel! Indulni kell,
Emelt fővel hullni el
Lóháton a széllel szembe
Annyi szép sor jut az eszembe
Mit utoljára mondanék,
Bár nem vagyok több csak toldalék
De ha arra kérsz, hogy hőn siess
Leszek én neked oly hősies
Lóháton, kardal a kézben
Elhiszem már én is egészen,
Hogy így szerzek majd érdemet
Rajta ontsák a véremet
Ó lassítsunk egy kicsit már!
Ez a vágás már egy kicsit fáj
Bár mentségem van rengeteg
Az a helyzet, hogy rettegek
Mert ami nem öl meg
Erőssé nem tesz
Mert minden új csapás
Erőmből elvesz
Lehet, hogy begyógyul
De szebbé nem tesz
Csak egy heggel lesz kevesebb
Ha megmentesz
2x
Addig én apám, neked esküszöm
Anyám neked esküszöm
Testvérem neked esküszöm,
Hogy a vérzést elállítom
Bár nem állítom, hogy nem áhítom
Talán magam is csak ámítom,
Hogy a fájdalom egyszer majd elköszön
Ugye kétkedsz,
Mint magam is
Mi rejti el a hangom
Ha hamis?
Nem vágyom mást,
Csak, hogy nagynak láss
A szemedben lenni hatalmas egy percre
Hadd legyek óriás
Kalandra fel! Indulni kell
Mert a fájdalom nem múlik el
Hiába várom, hogy elköszön
Nekem könnyebb lesz, ha elszököm
Kalandra fel! Indulni kell
A kudarc elől bújni el
Bármilyen zászlót lengetek
Még a győzelemtől is rettegek
|
||||
3. |
Sáskák
04:22
|
|||
vr.I.
Sáskák vagyunk, mind úgy imádkozunk
Ahogy harapni készen kitárulkozunk
Ahogy közösülünk, egymást pont úgy esszük meg
Ahogyan megvoltunk most is úgy leszünk meg
Eszünkbe sem jut, mi nem juthat eszünkbe
Talpunk alatt nem volt, nem fogtuk kezünkbe
Nem értjük, nem valljuk, nem látjuk nem halljuk
Nem kértük, nem féljük, szétszedjük, megmarjuk
Egymásban fogyunk el, s egymáson hízunk meg
S, hogyha úgy hozza egysmásban bízunk,
Hogy a vázunk még bírja, ameddig élvezzük
Magunk alatt a földet úgysem érezzük
vr. II.
Míg magunk alatt semmi nem marad
Még jól eshetne minden falat
Vadhúsról szól minden taktus
Essen jól még minden aktus
Essen jól, hogy Isten is lessen meg
Ess neki a testeddel! Esteken a testnedvekben
Esnek meg a szentek, míg esketnek
Magukra vessenek, akik most tespednek
Már semmi sem lep meg, nem hoz lázba minket
Hát bátran tegyük meg a tétjeinket!
ref.
Kit kérdezünk, ha egymásra nézünk?
Mért érezzük, hogy semmit sem érzünk?
Magunk mögött a nyomaink elmondják
Hogy menjünk vagy maradjunk, szaladjunk menni kell
Lenni kell, enni kell, érjük be ennyivel
Töltsük meg a mindentudás gyomrát!
vr.III.
Mi mindent tudunk, lassan semmi sem érdekes
Ha minden hit igaz, hát hinni sem érdemes
Attól sem félünk, hogy nincs mitől félni már
Akkor sem halunk meg, ha nincs miért élni már
Létünk csúcsára értünk! Mindent tudunk
De mit értünk?
Töltsük meg a mindentudás gyomrát!
Töltsük meg a mindentudás gyomrát!
|
||||
4. |
Titokban
03:16
|
|||
Az én múzsám nem csókol
Az én múzsám mar
Az én múzsám nem nyugszik
Ő üvölteni akar
Az én múzsám nem felejt
S haragszik, míg csak lehet
Az én múzsám magán kívül
Senkit nem szeret
Az én múzsám ajándék
Ő a legbecsesebb ékszer
Az én múzsám daganat
Szívem alatt növő kényszer
Az én múzsám olykor
Szürke falaim közt reked
Az én múzsám titokban
Halálos beteg
Az én múzsám hűtlenség
És én benne bízom mégis
Az én múzsám az undorom
Mögé elrejtett fétis
Az én múzsám földönfutó
Ki mindenét rám hagyja
Így nevelt fel, ő lett
Magányom anyja
Az én múzsám egy közhely
Fájdalmas önismétlés
Az én múzsám egy giccs
Egy elkésett visszatérés
Az én múzsám úgy retteg
Félelmében megremeg
Hogy nélküle én vagyok
Halálos beteg
Jöjjön segítsen, hogy
Fertőtlenítsen, mert
Túl a giccsen már
Bennem nincsen
Semmi, és más nem fér
Csontom aljáig ér
Azzal, hogy még többet keres
Bennem, nekem csak ő becses
|
||||
5. |
Eredő km. Nagy Viktor
03:02
|
|||
Magamra gondolok
Aztán az istenre
Én túl kimerült vagyok
Neki meg nincs terve
Persze lehet, hogy kevésbé
Baszna fel a mihaszna,
Hogyha nem tenne úgy mintha
Ismerne
Magamra gondolok
Aztán meg rátok
Mindent elkövettem, hogy
Legyünk barátok
De esküszöm nem bírom tovább
Nézni azt a zsíros csodát
Amivel meg van tömve
A szátok
Magamra gondolok
Aztán a kényszerre
A lelkem szökni készül
De nem kész erre
De a testem már nem tartja itt,
Mert csak addig tart, míg tart a hit
És elhitte esélye sincs
Más gyógyszerre
Magamra gondolok
Aztán meg arra
Hajoljak-e meg jobra
Menjek-e balra
De oly mindegy, hogy ki mit hisz
Hisz itt minden ösvény arra visz,
Hogy senkinek nem ér talajt
A talpa
A jobbik felem
Felemelnem
Kinek kell itt köztetek
Megfelelnem? (Minek?)
Milyen hatalom,
Milyen rend
Ami valamiért van
Nem valami ellen?
Magamra gondolok
És egy erős szagra
Ami emlékeztet
Mindig az erőszakra
És elfed minden más utat
Ez a sűrű szövésű indulat
Taszító új szabályokat
Szabva
Arra gondolok, hogy
Ez egy fertő
Bűzlik itt minden,
Talpig a fejtől
De, hogy lehet, hogy megszokott,
Hogy ha más is érzi a dögszagot,
Mégis egy irányba visz minket
A lejtő
Magamra gondolok
Aztán meg rád (ó-ó)
Többé nem játszom,
Hogy nem a te hibád (ó-ó)
De túl vagy minden magaszton
Én tiszta szívből haragszom
Hát jobban jársz ha meg sem mozdul
A szád
Magamra gondolok
Folyton magamra
Magamba folytom
Megint magam ma
Mert félek, hogyha elengedem
Többé nem bírtok el velem
A méregzöld harag belém
Ragadna
A jobbik felem
Felemelnem
Kinek kell itt köztetek
Megfelelnem? (Minek?)
Milyen hatalom,
Milyen rend?
Honnan ered az erő?
Honnan ered a szellem?
|
||||
6. |
Rengeteg
04:29
|
|||
Nincs szabad ég
Fölöttünk csak a sűrű fák
Mély szakadék
Többé Isten sem talál rád
Ha jól lakom
Nászunk túl korán véget ér
Ha itt maradsz
Reggelre belep majd a dér
Csak azért,
Hogy múljon néhány pillanat
A maradékod
Az erdő vadjaira marad
Nézd! Süt a nap
Inkább a tisztás szélén hagylak
Ha követnél
Hangosan köszönj a reggeli fagynak
ref.
Ha elakadnál a sűrű rengetegben
Épp a hidegtől rettegek bent
Itt megrekedtem, ösvény nélkül
Ne hidd, hogy kivezetlek majd végül
A sűrű rengetegből
Mondd, te, hogy tennél rendet ebből?
Ha minden ág az égig ér
Minden fenevad enni kér
Minden fenevad enni kér
Az avar
Mélye pár tetemet temet
Ha zavar
Fuss messzire el, amíg lehet
Mert úgyse lesz
Ki minden zugot felderít
El ne hidd!
A rengeteg neked
Nem lehet szelíd
ref.
Minden fenevad enni kér
Tőled lett olyan szűk a tér
Minden fenevad enni kér
Bennem az éhség alig fér
Minden fenevad enni kér
Felzabál, nyugodni tér
Reggelre belep majd a dér
Így jár aki tisztást remél
Rengetegben tisztást remél
|
||||
7. |
Koszorúk I.
03:53
|
|||
Büszkék vagyunk rád Édesem
Bírd ki még egy kicsit éhesen
Sose félj attól, hogy nem nősz nagyra
Mert együtt lakunk jól már holnap, vagy ma
Büszkék vagyunk rád Édesem
Bírd ki még egy kicsit véresen
Minden mosolyunk fájdalmat csillapít
Én esküszöm, hogy minden csillag így
Születik meg
Hogy a lélegzet minden bőrt lehánt róla
Puhára főzi a csontjait és a verítékében oldja fel,
Mi itt vagyunk, hogy el ne tévedj,
Rossz álomból arra ébredj fel, hogy
ref.
Kelj fel fiam, fiacskám
Az egész világ mihasznán
Bámul rád mindenki, látod
Itt van szükségünk most rád
Kelj fel fiam, fiacskám
Az egész világ mihasznán
Bámul. Már mindegy ki bántott
Mindig büszkék leszünk rád
Büszkék vagyunk rád Édesem
Bírd ki még egy kicsit mérgesen
Tudod, azt a lovat ütik, amelyik húz
Nekünk különb vagy, mint bárki másik húsz
Büszkék vagyunk rád Édesem
Mosolyogj még nekünk szélesen
Mert mostanában olyan ritkán látunk
Hát mosolyogj ránk, hogyha itt vagy nálunk
Hiába, hogy a lélegzet, minden bőrt lehánt rólad
Puhára főzi a csontjaid, és a verítékedben oldhat fel
Mi itt vagyunk, hogy el ne tévedj,
Rossz álomból arra ébredj fel
ref.
Ha félbe tép, ha földre ránt
Mi büszkék vagyunk rád
Ha te félbe téped
Ha földre rántod
Mi büszkék vagyunk rád
Rád
|
||||
8. |
Ars Poetica
03:01
|
|||
Nincs nagyobb úr előttem, mint az értelem
De ő mostanában olykor-olykor cserben hagy
Mikor olyan köntöst szab rám az életem
Ami szívben kicsit szűk, de fejben nagy
Pedig én annyi mindent szeretnék
Szellememben naggyá válni
Valamit végleg helyre hozni
Valami nagyszerűt feltalálni
De mi van, ha minden a helyén?
Lehet, hogy minden rendben
Azért kiabálok, hogy baj van
Mert nem látszódom a csendben
Ó én ehhez értek leginkább,
Hogy cifrán panaszkodom
Mindegy merre lökik a hintát
Egy tengelyhez ragaszkodom
Semmiségekkel tele a szám
És közhely minden sóhajom
És attól félek leginkább,
Hogy tényleg nincs mit mondanom
Mint aki azt sem tudja eldönteni ,
Hogy merre görbül a szája
Én így vagyok magam
Kelletlen paródiája
Mert mi van, ha minden a helyén
És csak a rendnek vetek véget
De most mondani szeretnék nektek
Valami szépet
Ó én annyi mindent szeretnék
Szellememben naggyá vállni
Valamit végleg helyrehozni
Valami nagyszerűt feltalálni
Egy sosem hallott hangot
Vagy egy sosem látott képet
Én úgy erőlködöm, hogy mondjak nektek
Valami szépet
Én úgy erőlködöm, hogy mondjak nektek
Valami igazán szépet
|
ÚRFI Budapest, Hungary
Száraz Bence //
gitár, ének
Bíró Péter //
basszus
Zalányi Márk //
gitár
Turcsán Ádám //
dob
Streaming and Download help
If you like ÚRFI, you may also like:
Bandcamp Daily your guide to the world of Bandcamp